1956. november 4-én 11 órakor a Corvin köz közelében sebesültek mentése közben halálos fejlövést kapott egy húsz éves lány. November 9-én temették ideiglenes nyughelyére Budapesten a Ráday utcai teológia kertjébe. Szentkirályi Klárának hívták. Családjáról, életének és tragikus halálának történetéről, Budakeszivel való kapcsolatáról szól cikkünk.

Szent István király és Boldog Gizella királyné másodszülött fiú gyermeke a feltételezések szerint 1007-ben született, s a keresztségben apai nagybátyjától kapta a Henricus-Emericus nevet, amiből magyarosan az Emreh lett, azaz Imre. A szent árpádházi herceg bátyja (Ottó) korai halála után, trónörökös lett.

1957 februárjában a korabeli sajtó első oldalon tudósított arról, hogy megkezdődött annak a fiatal orvostanhallgatónak a pere, aki a vád szerint orvosi hivatásával visszaélve, „ponyvaregénybe illő brutálissal” meggyilkolt egy embert a Domonkos utcai szükségkórházban, amelynek élére őt a forradalom napjaiban nevezték ki.

Október elején, az ’56-os forradalom évfordulójának közeledtével telki otthonában kerestük fel Sántha Lászlót, aki az egykori Néphadsereg századosából a forradalom folyamán vált a Nemzetőrség tisztjévé. Laci bácsi felidézte a forradalom kitörésének napját, mesélt a szovjetek bevonulásáról, az azt követő megtorlásról és a börtönévekről is. És miközben kint lassan leszállt az este, bent, az étkezőasztal körül egyre több részlet világosodott meg a múltból…

Hangfelvétel őrizte meg Nagy Gáspár, a 2007. január 3-án 57 éves korában elhunyt Kossuth-díjas budakeszi költő 1956-ról megfogalmazott, visszaemlékező gondolatait, melyek 2004. október 15-én hangzottak el a budakeszi könyvtárban a költő Szavak a rengetegből című új esszékötetének és Görömbei András irodalomtörténész Nagy Gáspár-monográfiájának bemutatóján.

Gödöllő és Chelmesford. E két város nagyon fontos volt az elmúlt hónapban 570 magyar fiatal cserkésznek és köztük nyolc budakeszinek: Dohy Zsófiának, Farbaky Tamásnak, Mikó Szabolcsnak, Schleng Péternek, Szabó Rékának, Szőke Piroskának, Rajnai Péternek és Tihanyi Dórának. Õk voltak azok a kiválasztott cserkészek, akik kiállták a válogató nehéz próbatételeit, bebizonyították, hogy méltóak arra, hogy közel ezer jelentkező közül képviseljék Magyarországot, a magyarságot, és a magyar cserkészetet a legrangosabb nemzetközi cserkészrendezvényen, a dzsemborin, a cserkészet 100. születésnapján.

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal. Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Nem messze az állomástól, csupán néhány méterre az egykori ezeréves határtól, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30-as számú őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel. Nemrégiben néhány budakeszi az őrház helyreállítását kezdeményezte.

Hatvan éve, 1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt "kékcédulás" voksoláson a legtöbb szavazatot a magyar választások során először a kommunista párt (Magyar Kommunista Párt, MKP) szerezte meg, de a választójogi törvény megváltoztatása és a széleskörű csalások ellenére sem jutott az abszolút többség közelébe. Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező pártot, a Független Kisgazdapártot (FKgP). A szovjet megszállók fegyvereinek oltalmában így a kommunisták ezen a választáson megtették az utolsó lépések egyikét az egyeduralom megszerzése felé vezető úton. A Dinnyés Lajos vezetésével 1947. szeptember 23-án alakult kormányban már szám szerint is a kommunisták kapták a legtöbb posztot.

Július 27-én ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a húsz éves jubileumát ünneplő Keszi-találkozó rendezvénysorozata Budakeszin. A Keszi és a többi honfoglaló törzsi nevet őrző települések polgármesteri küldöttségét Tagai István polgármester és Várnagy Enikő, a Keszi Alapítvány kuratóriumának elnöke, a rendezvény fő szervezője üdvözölte a Himnusz-szobornál. Az alapítvány létrejötte óta a történelmi gyökerű Keszi-települések egymás közötti kapcsolatainak kiépítését, a hagyományok ápolását segíti.

Életének 82. évében elhunyt Veres Jánosné Rica néni, Budakeszi négy óvodájának és az óvodakonyhának a vezetője. Temetése július 13-án, pénteken 16 órakor lesz a budakeszi temetőben.