2008 Pünkösd vasárnapján a Budakeszi Kultúra Alapítvány kétszázötven adományozójának anyagi támogatásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza Gyimesbükkön. Az átadási ünnepségen húszezer ember gyűlt össze a „gyimesi csoda”-ként emlegetett és a határon átívelő civil összefogás jelképévé vált vasúti őrháznál. Idén még szélesebbé vált az összefogás: Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében gazdag programmal várják az érdeklődőket határon innen és túlról.

A Budakeszi Társaság (a neckarsulmi székhelyű Budakesser Gemeinschaft) 2008. december 14-én tartotta meg Erstädt-ben a jelenlegi és volt elnökségi tagok adventi ünnepségét, amely ezúttal már a tizedik alkalommal rendeztek meg.

Ha Gutenberg nincs, akkor véleményem szerint reformáció sincs. Ha nem találja fel újra a könyvnyomtatást, akkor valószínűleg nem szakadt volna szét a másfél évezrede egységes katolikus egyház, hiszen korábban is voltak az egyház hivatalos vonalától eltérő kísérletek, de nyomtatott könyvek hiányában vagy nem jutott el szavuk szélesebb rétegekhez, vagy egyszerűen beléjük fojtották a szót.

Pest megye hivatalosan is szorosabbra fűzte kapcsolatait a szlovákiai Nagyszombat megyével. Az oktatás, a kultúra és a területfejlesztés területén kell mihamarabb konkrét, a két megyében élő emberek javát szolgáló programokat kidolgozni és megvalósítani – nyilatkozta Szűcs Lajos, amikor az együttműködési megállapodást a Pest megye önkormányzatának Hivatalában, a Megyeházán aláírták.

A tavasszal megújult vasúti őrház Csipkerózsika-álmából ébresztette a Gyimeseket. Már az ősszel megindult a szintén az ezeréves határon álló kontumáci kápolna megújítása.

Erdélyben rendkívüli érdeklődés kísérte Sólyom László köztársasági elnök október 23-27. közötti székelyföldi magánlátogatását. A székelyek autonómiatörekvését támogató elnök nyilvános felszólalásaiban kinyilatkoztatta: a mostani látogatása alatt bejárt útvonallal is szeretné kijelölni a Székelyföld történelmi határait. Így különös jelentőséget kapott a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza Gyimesbükkön, ahol a köztársasági elnök október 26-án, vasárnap tett látogatást és tartott sajtótájékoztatót kárpát-medencei médiumok számára.

Búcsút tartott a kitelepített budakesziek közössége Neckarsulmban, Budakeszi németországi testvérvárosában, ahol Tagai István polgármester is részt vett kollégája, Volker Blust, Neckarsulm főpolgármestere oldalán.

2008. szeptember 6-8. között Neckarsulmban a piactér és a Német Lovagrend valamikori kastélya közötti területen idén 29. alkalommal megrendezett őszi "Ganzhorn" utcai rendezvényen öröm volt felfedezni a Budakesser Gemeinschaft (Budakeszi Társaság) német és magyar nemzeti színekkel, paprika- és fokhagymafüzérekkel ékesített standját.

Május 11-én óriási érdeklődéssel kísérve ünnepélyesen felavatták a Budakeszi Kultúra Alapítvány kivitelezésében budakesziek kezdeményezésére, a gyimesbükki önkormányzattal, Deáky András volt iskolaigazgatóval és Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszttel összefogásban felújított, mára szimbólummá nemesült gyimesbükki vasúti őrházat. A Bákó megyei rendőr-főkapitányság becslése szerint 200 autóbusszal és 2500 autóval érkeztek az ünnepelni vágyók a helyszínre, de sokan a hatalmas tömeg miatt el sem tudtak jutni az őrházhoz.

Önmagában az a történet, hogy a Harmincéves háború alatt a svéd seregek eljutottak a bajor Bad Kissingen falaihoz is és ostromolták a várost, nem meglepő. Az már inkább, hogy miként mentette fel egy ötletes helyi polgár ezt a kisvárost. A reménytelen helyzetben lévő védők Peter Heil vezetésével előhozták kaptáraikat, és a méheket ráeresztették a svédekre, akik hanyatt-homlok menekültek kicsiny, de annál csípősebb támadóik elől. Ennél még meglepőbb, ha Peter Heil bronzszobrának feliratát böngészi egy arra tévedt magyar turista: 1997-ben készítette a Heil-család megbízásából a budapesti Varga Imre szobrászművész. De mi köze mindehhez II. Rákóczi Ferencnek?