Somlai Családi Borpince - Budakeszi Szürkebarát 2007, száraz minőségi fehérbor. Nekem valahogy a Szürkebarátról szinte mindig Badacsony jut eszembe. Ennek egyik oka, hogy annak a borvidéknek a legjellemzőbb bora, másrészt a létező szocializmus éveiben sláger bor volt: a Badacsonyi Szürkebarát szinten minden boltban kapható volt és a borvidék kapacitását messze meghaladó, óriási mennyiségben vitték szovjet és NDK exportra. Ezek a mindent felszívó, igénytelen nagy piacok aztán a Szürkebarát minőségét is lerontották, de hát melyik magyar bor hírnevét nem tépázta meg azoknak az időknek az igénytelensége?

Budakeszi Sauvignon blanc

A Megyeháza dísztermében február 14-én tartott ünnepélyes díjátadón a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának Különdíjában részesült a Nyakashegy Kft. arany minősítést szerzett, Tök és Budajenő lejtőin termett szőlőből készült Budai Sauvignon Blanc 2007 fehérbora. A társadalmi zsűri a budakeszi Somlai Ferenc Családi Borpincéjének ezüst minősítést szerzett Budakeszi Sauvignon Blanc 2007 fehérborát tartotta a legjobbnak.

A balatoni vitorlázó ember felkapja fejét, ha ezt a szót hallja: Kishamis. Persze nem a vitorlásklub valamelyik kártyására, vagy a versenyek valamelyik fifikás kormányosára gondol, hanem a Balaton egyik régi, szép, faépítésű, kecses, sok versenyt nyert hajójára. De mire gondolunk, ha azt halljuk, KisVörös? Talán Krúdy valamelyik alakjára, vagy egy vörös hajú hölgyre saját emlékeink ködében?

Bianca, Bianca, Budakeszi Bianca. Nem először írunk róla, persze ahogy kétszer nem léphetünk ugyanazon folyóba, ugyanúgy két azonos bor sincs, különösen, ha az évjáratuk sem azonos. Mit is kell (már) tudnunk erről a Budakeszin honos fajtáról, s közelebbről a Budakeszi Sváb Pince arany minősítéssel jutalmazott 2006-os évjáratáról?

 

Különleges minőségű, késői szüretelésű, édes fehér bor

Különösen nagy öröm számomra és lelkesedéssel tölt el, ha igazi budakeszi borról írhatok. Ahogy a budai hegyekről a beépítések miatt eltűntek az egykori szőlők, úgy fogytak-fogynak az egykor hatalmas budakeszi szőlőterületek is, és lassan már ott tartunk, hogy csak utcanevek emlékeztetnek arra, hogy egykor szőlőskert volt azon a területen. A mai Vadaspark utáni déli lejtésű, védett sűrű fenyvesében is már csak a vadszőlő fut az egykori teraszos művelés szépen összehordott köveire, elvadult gyümölcsfák, beomlott pincék és présházak romjai emlékeztetnek a háború előtti virágzó szőlőművelésre. Itt persze nem a város terjedése okozta a szőlő vesztét, a dolgos kezű szőlőművelőket 1946-ban egyszerűen kitelepítették, az itt maradtaktól pedig elvették az egykori szőlőiket. Ha felsétálunk a Telki úttól a kárpótlási kereszthez, a gyönyörű kilátás mellett a körülöttünk elvadult szőlővel benőtt lejtők látványa eléggé elszomorító. 

Az eddigi hagyománnyal szakítva ebben a hónapban egy szervezett borkóstolón szerzett tapasztalat alapján mutatjuk be a Pinceszer kiválasztott borát. A Budakeszit Budaörssel összekötő út mellett a Don Pepe étterem pincéjében működő Borklub magyar pincészetek százhúsz kiváló borából válogat kóstolót háromhetente a környék borbarátai számára. Legtöbbször a borász maga mutatja be borait alkalomhoz és a borokhoz illő ételek társaságában. A novemberben Liptai Zsolt borász képviselte a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borait. Az est szent Márton nap jegyében libaételekkel vált teljessé.

A legutóbbi alkalmakkor budakeszi borokat kóstolgattunk, úgy illik tehát, hogy most átránduljunk a szomszédba és hosszú idő után ismét egy pátyi bort ízlelgessünk.

A figyelmes Olvasónak talán feltűnik, hogy ismét egy budakeszi Bianca-ról értekezünk, de nem a nyomda ördöge űz velünk tréfát. Bár Budakeszin a szőlőtermesztés és a borászat a korábbiakhoz képest jelentősen visszaesett, azért annyi szőlő és abból annyi Bianca fajtájú még szerencsére van, hogy akár több borász vagy pincészet is készíthessen belőle jófajta igazi budakeszi bort.

Biztos feltűnt a kedves Olvasónak, hogy sok-sok rendkívül fontos ügy elvette helyünket az előző néhány lapszámban, így aztán némi kihagyás után most jutunk ismét szóhoz. Pedig mi lehet fontosabb, mint egy finom étel, kellemes hozzávaló borral kísérve és mindezt persze jó társaságban…