A múlt év nyarán elkezdődött a budajenői Szőlőhegy közművesítése. Mivel Budajenő régészeti lelőhelyekben igen gazdag terület, a beruházást régészeti leletmentésnek kellett megelőznie. A kulturális örökségvédelemről szóló törvény ugyanis előírja, hogy a beruházás egy bizonyos százalékát régészeti feladatellátásra kell kalkulálni, aminek elvileg fedeznie kell a régészeti munkálatok minden költségét. A részletekről Repiszky Tamást, a szentendrei Ferenczy Múzeum régészét kérdeztük.

A Hír Televízió Kő kövön címu építészeti, urbanisztikai és örökségvédelmi magazinjának 46. adásában Jánosi János, Bodonyi Csaba és  Turi Attila mellett Kuli László budajenői építész mutatkozik be.

Budajenő fejlesztési terveiről Kuli László, a település Környezetvédelmi, Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke számolt be a Kós Károly Egyesülés folyóiratának, az Országépítőnek múlt évi utolsó számában. Ennek rövidített, átszerkesztett változatát tesszük most közzé két részben.

Budai István polgármesterrel Budajenő idei költségvetéséről, a központi szabályok buktatóiról, a településközpont megújulásáról és az éves fejlesztési tervekről Koós Hutás Katalin beszélgetett.

A hosszú évek óta tervezett, de pénzügyi fedezet hiányában megvalósulatlan cél, a belterületi, még burkolatlan utak szilárd burkolatú kiépítése még ebben az évben valóra válhat Budajenőn.

Budajenő fejlesztési terveiről közölt terjedelmes írást dr. Mátéffy Anna, Budajenő főépítésze tollából a Kós Károly Egyesülés folyóirata, az Országépítő múlt évi utolsó számában. Ennek rövidített változatát közöljük.

1659. december 4-én hívták életre Pest-Pilis-Solt vármegyét. A jogutód, Pest Megye Önkormányzata ezt a napot megyenapként ünnepelte. A megemlékezésen a budajenői Pántlika Gyermektánccsoport a Pest Megyéért emlékérmet vehette át. Kovács Györgyivel, a tánccsoport vezetőjével, aki testvérével, Tündével 10 éve oktatja, tanítja a gyerekeket, Bozzai Attila beszélgetett.

Budajenőn örvendetesen szaporodik azok száma, akik vállalkoznak a falu hagyományait őrző, régi épületek felélesztésére, különös gonddal tárva fel az arra fogékony szemek és kezek alatt kibontakozó, bennük rejlő harmóniát. A falu vezetése néhányukat a „Példaértékűen felújított ház” emléktáblával jutalmazza.

A Csehország védőszentjeként is számon tartott keresztény vértanú szobra jelenleg a budajenői Tante Susanne étterem udvarán áll, ahová feltalálási helyéről, Budakesziről került 1998-ban. Mióta Bucsics Imre, a szobor eddigi gondozója már nem tulajdonosa az étteremnek, budakeszi civil szervezetek, elsősorban a Budakeszi Szépítő Egyesület a közel háromszáz éves alkotás Budakeszire való visszaszállítását és köztéri felállítását kezdeményezték.

Budajenő a biai járásban fekvő kisközség 157 házzal és 973 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Páty, távírója Zsámbék és vasúti állomása Torbágy. Egyike a legrégibb községeknek, mely már a tatárjárás előtti korszakban fennállott és a telki apátság pusztája volt, elvétve Boros-Jenő név alatt is.