Budajenő képviselő-testülete 2006. június 8-i rendkívüli nyílt ülésén egyhangú hat igen szavazattal határozatot fogadott el a tornaterem építésével összefüggésben. A döntés alapján a korábban meghirdetett nyílt közbeszerzés eredménytelennek minősül és új tervek alapján készítik el a régóta áhított tornatermet.

Július 1-2-án a Péter-Pál napi kulturális programokkal színesített Falu-napon méltó módon emlékeztek meg a német ajkú lakosság kitelepítésének és ezzel összefüggésben a székely lakosság betelepítésének 60. évfordulójáról. A búcsúval egybekötött nemzetközi rendezvény Gyergyóditrótól Gaildorfig kapcsolja össze a tágabb térség, Közép-Európa kultúráit.

Csökkentik az értékhatárt?

Messze elmarad a központilag várttól az önkormányzatok luxusadó-bevétele, legalábbis erre következtethetünk az önkormányzati hivatalokhoz beérkezett bevallások számából.

A magyarországi németek kitelepítését szabályozó rendeleteket olvasva furcsa érzés kerítheti hatalmába a hatvan évvel később szabad feltételek, lehetőségek között élőket. A száraz jogi köntösbe öltöztetett sorok rideg precizitása mögött százezrek tragédiája egyéni és közösségi szinten egyaránt rejlik. Otthont, barátokat, ismerősöket elhagyni a bizonytalan jövő felé szállítva, a legfontosabb és éppen ezért a legfájóbb emberi tényezőn ejt sebet az emlékek által zsigerekben hordozott, a hétköznapi megszokott mozzanatok által körülbástyázott biztonság szövetén.

Az elmúlt években a fővárosból sokan költöztek az agglomerációba, emiatt több település is divatba jött, melyek még ma is igen népszerűek. Ezek közé sorolható Telki, Páty, vagy Budajenő. Mára fordul a trend, egyre többen akarnak visszamenni a fővárosba.

Pinceomlás – pályáznak a javításra

Az új esztendő egy régi és még sokáig aktuális problémával köszöntött a falura: A Kossuth Lajos utca egy kis szakaszán beomlott egy eddig rejtőzködő „biztosítatlan pincerész”. A további omlást megelőzendő, szakszerű megerősítésre (”tömedékelés) van szükség, melynek becsült költsége bruttó 1.800.000 Ft. A képviselő-testület a szűkös bevételek, a költségvetés korlátai miatt a remélt pénzügyi fedezet előteremtését egy pályázat sikeres végig futtatásában találja megvalósíthatónak.

Közvetlenül a második világháború befejezése után kitelepített német ajkú lakosság helyére a hasonlóan tragikus sorsú új betelepülők, a székelyek érkezése két szakaszban ment végbe: 1945 őszén és 1946 tavaszán. Az első szakaszban 21 család érkezett, majd később még 20 család. A székelyek az újrakezdés, az új otthonra találás reményével együtt hozták gazdag hagyományaikat, így került Budajenőre a ditrói székelyek betlehemes játéka is, amelyet hosszabb-rövidebb megszakításokkal játszottak 1945-től kezdődően: 1945-47-től, majd 1954-től és harmadszori újjászületésére néhány évvel ezelőtt került sor.

Ez év első hétfőjén este szünetelt az áramszolgáltatás Pátyon, Budajenőn,
Törökbálinton, Biatorbágyon, Zsámbékon és Budaörsön. A hirado.hu értesülései szerint a hibát az okozta, hogy a becsatlakozó 20 kV-os távvezeték több helyen megrongálódott.

A 18.sz. első évtizedeiben – hasonlóan sok más településhez – kezdődött meg Budajenő betelepítése. Az első (latin nyelvű) egyházi anyakönyv 1718-ból származik. A korabeli leírások tanúsága szerint a területet gazdaságilag újra felvirágoztató telepesek száma a 18.sz. első évtizedeiben már megközelítette a 400 főt.

Előző számunkban már olvashatták az időközi polgármester választáson induló jelöltekről készített bemutatkozó írást. A november 6-án megtartott polgármesterválasztáson visszalépés miatt két jelölt közül választhatott a település választásra jogosult lakossága (1166 fő). Szakács Tamás független jelölt 212 érvényes szavazatával szemben Budai István, szintén független jelölt 384 szavazatot kapott, így már mint polgármester válaszolt lapunk kérdéseire egy rövid interjú keretében.